A szem fénytörési hibái

 

A szem fénytörési hibái

A fénytörési hibák nagyon gyakoriak, a lakosság mintegy felét érintik.

A szem fénytörését két tényező határozza meg: 1. a szaruhártya és szemlencse törőereje, 2. a szemgolyó hossza és alakja.

Az európai populációban a lakosság közel 35%-a szemüveges, a távol-keleti országokban pedig 75% körüli a fénytörési hibák előfordulása.

A fénytörési hibák gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A szemlencse rugalmatlanná válása (öregszeműség) miatt 45 éves kor után olvasószemüvegre van szükség. A tökéletes látás a szaruhártya alakjától, a lencse rugalmasságától és a szemgolyó hosszától függ. Örökletes vagy szerzett okok miatt azonban sok szem hibásan fejlődik, amely látási problémákat okoz.

Az utóbbi évtizedekben a szaruhártyán végzett refraktív célú beavatkozások forradalmasították a fénytörési hibák korrekciójának lehetőségeit, milliók szabadulhatnak meg szemüvegüktől, de sokan műtét helyett kontaktlencse viselését választják

A fénytörési hibák 3 fő csoportja:

• -távollátás
• -rövidlátás
• -astigmia

 

A fénytörés meghatározható:

• lencsékkel
• skiaszkópiával: tág pupilla mellet
• computeres vizsgálattal

 

A fénytörési hibák javítása történhet

• Szemüveggel
• Kontaktlencsével
• Excimer lézer kezeléssel
• Műlencse beültetéssel

 

Normál szem (emmetropia)

Ha a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak az ideghártyán egy pontban képződnek le, akkor a szemnek nincs fénytörési hibája

 

Öregszeműség (presbyopia):

A normál látású személyek 40-45 éves koruk körül veszik észre, hogy olvasáskor, közeli munka végzésekor szemük nem tud a megfelelő távolságra alkalmazkodni, sőt közelre nézéskor gyakran fejfájás is fellép. A presbiópia természetes folyamat, minden szemen kialakul, általában 40 éves kor körül.

A szervezet szöveteinek, így a szemlencsének is, az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a rugalmassága, egyre nehezebben fókuszál közelre.

Ezért 40 év felett a hiányzó alkalmazkodó-képességet, megfelelő dioptria értékű szemüveggel kell pótolni. Normál fénytörésű és távollátó szemek esetében ez konvex lencsével történik. A presbiópia első tüneteként a legtöbben azt tapasztalják, hogy a szokásos betűméretű szöveget már távolabbra kellene tartaniuk az olvashatósághoz, mint a meddig a karjuk elér. Ha valaki rövidlátó, akkor átmenetileg kezelni tudja ezt a problémát úgy, hogy olvasáskor leveszi a szemüvegét vagy gyengébbre cseréli. . A presbiópiát rutin szemvizsgálat segítségével lehet diagnosztizálni. Kezelésére szemüveget adunk.

A nem megfelelő szemüveg (kész olvasó szemüveg) később problémák forrása lehet.  

 

RÖVIDLÁTÁS (myopia)  

Itt a szem tengelye hosszabb a normálisnál, ezért a szembe jutó fénysugarak az ideghártya előtt egyesülnek, így a távoli tárgyak elmosódottan látszanak, de a közeli tárgyak élesen láthatóak.

Kezelés: konkáv (minuszos) szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv corneasebészettel.

A rövidlátó gyermekek esetén ahogy nőnek, fejlődnek, úgy változik a szemgolyó tengelyének hossza. A tengelyhossz növekedése arányban áll a rövidlátás erősségének fokozódásával. A dioptriaérték tehát körülbelül 18 éves korig - a növekedés miatt - fokozódik és nem a szemüveg erősségének a következménye.

Akkor beszélünk róla, ha a szem tengelye hosszabb. A gyakran iskoláskorban kezdődő rövidlátás esetén a gyerek nem látja a táblát, "hunyorogva" nézi a TV-t (tehát távolra rosszul lát), közelre viszont jól lát. Szemüveggel ez a hiba korrigálható. A gyermek növekedésével a fenti értékek nőhetnek.

Ha a gyermek a szemüvegét nem viseli, a tartós közeli munkánál szemei kifáradnak, aminek következtében a két szemét esetleg nem tudja egyszerre használni, kifelé kancsalíthat.

A nagyfokú rövidlátás azonban nemcsak fénytörési hiba, hanem a szemgolyó kitágulása miatt a szem belsejében a látást veszélyeztető elváltozások is keletkezhetnek, ezért rendszeres szemészeti ellenőrzést igényel.

 

TÁVOLLÁTÁS (hyperopia)

Itt a szem optikai tengelye rövidebb, ezért a fénysugarak az ideghártya mögött egyesülnek és mind a közeli, mind a távoli tárgyak elmosódottan látszanak. A távollátás bikonvex lencsével korrigálható.

Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra. A gyermek fejlődésével a szemgolyó nő, és 7-8 éves korra éri el a felnőttre jellemző nagyságot, a továbbiakban már csak kismértékben változik.

A távollátás-bizonyos mértékig, a szemlencse fokozásával (alkalmazkodás) kijavítható. A túllátás egyes eseteiben befelé kancsalítást eredményezhet.

Ezekben az esetekben a szemész által szükség esetén meghatározott esetben a pupillatágítást követően meghatározott domború (+) lencsét a gyermeknek állandóan viselnie kell.

 Az újszülöttek általában túllátóak, ami a fejlődés során bekövetkező szemtengely hossznövekedés és szemlencse vékonyodás következtében többnyire fokozatosan megszűnik. Fiatal korban a szemlencse alkalmazkodó képességével tudja korrigálni a fénytörési hibát, így az rejtett, (latens) maradhat. A fokozott igénybevétel (pl. számítógépes munka) azonban panaszt okozhat, ilyenkor fiatal korban is szükség lehet közeli szemüveg felírására. Kezelés: konvex (pluszos) szemüveglencsével, kontaktlencsével, refractiv cornea sebészettel.

 

ASTIGMIA (szaruhártya görböleti hiba)

Belső szemtengelyferdülésről beszélünk, ha a szem a beérkező fénysugarakat nem egy pontban, hanem egy vonal mentén egyesíti, így a képek eltorzulnak.

A jelenség oka, hogy a szaruhártya, vagy a lencse felszínének nem szabályos a görbülete, hanem van egy domborúbb és egy kevésbé domború része is.

Ritkább, mint a rövid- vagy távollátás, de társúlhat veluk, öröklődő is, de szemműtétek után is kialakulhat. Ezt a speciális hibát cilinderes szemüveg- vagy kontaktlencsével, lehet javítani.

Általában a szaruhártya, néha a lencse görbületi sugarának eltérése miatt nem keletkezik éles kép az ideghártyán. Az astigmia általában veleszületett. Az astigmiát egyesek "szemtengely-ferdülésnek" is nevezik, míg mások a szemtengely-ferdülés alatt általában a kancsalságot értik.

Az asztigmia olyan fénytörési hiba, amelyet általában a szaruhártya görbületének szabálytalansága, illetve az ebből fakadó törőerő-egyenetlenség okoz. A fénysugarak a retinán nem pontban, hanem egy elmosódott vonalban találkoznak. A hiba korrigálására a hengerfelszínű, úgynevezett cilinderes üvegek alkalmasak. Az astigmia gyakran az előző két fénytörési hibával együtt kombinálva fordul elő. Fejfájást okozhat.