Az ideghártya (retina) betegségei

Az ideghártya (retina) betegségei

Szemfenék (fundus) vizsgálat alkalmával vizsgáljuk az ideghártya ereit, az artériák és vénák állapotát, az ideghártya esetleges elváltozásait, a sárga foltot (macula lutea) - amely az éleslátás helye - és a látóidegfőt (papilla nervi optici). Ezek vizsgálata során információt kaphatunk különböző belgyógyászati és ideggyógyászati betegségekre vonatkozóan, valamint láthatjuk az ideghártya, érhártya és látóideg elváltozásait, betegségeit.

Az ideghártya (retina) a szemburkok legbelső rétegét képező vékony, átlátszó hártya, amely 10 rétegből áll. A rétegeket az érzékelő és az érzékelt képet továbbító sejtek, idegrostok alkotják. Az idegrostok a látóidegben tömörülnek, majd haladnak tovább az agy felé. A szemgolyóból való kilépés helye a látóidegfő (papilla).

Az ideghártya betegségei igen változatosak: gyulladásos, örökletes, degenerativ, érbetegség vagy cukorbaj talaján kialakuló betegségek, sérülések, daganatok, valamint mindezek következtében előforduló ideghártya leválás.

Magasvérnyomás (hypertonia) okozta szemfenéki elváltozásokból

következtetni lehet a betegség súlyosságára, a szív, az agy és a vese ereinek álapotára is. A magasvérnyomás kezdeti szakaszában a kisebb ereken - melyek a szemfenéken vizsgálhatók - finom jeleket látunk, amelyek felhívják a figyelmet a betegségre. A későbbiekben az érelváltozások kifejezettebbé válnak, előre jelezhetik a szövődményekre való hajlamot. Súlyosabb esetben megjelenhetnek eltváltozások az ideghártyán és a látóidegfőn is (vérzések, oedema, degenerativ elváltozások).

Cukorbetegség okozta szemfenéki elváltozások (retinopathai diabetica):

A cukorbetegek közel egyharmadánál lép fel és minden tizedik cukorbeteg esetében súlyos látásromláshoz vezet. Hazánkban a vakság második leggyakoribb oka. A betegek kezdetben panaszmentesek. Hosszabb ideje fenálló cukorbetegség okozta retinopathia fokozatosan romló tünetekkel járhat. Az elváltozások súlyossága alapján a szakma stádiumokat különböztet meg: 1. háttér-retinopathia, amely a tünetek száma, súlyossága szerint még további stádiumokra oszlik. 2. proliferativ retinopathia, amely súlyos állapot; kezdetben nem mindig jár látásromlással, de azonnali beavatkozást igényel (lézer-kezelés).

A retinopathia megelőzésében, megakadályozásában döntő jelentőségű a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok szintéjek optimális beállitása. Fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés.

Heveny artériás és vénás keringési zavart (thrombosist,emboliát)

mind a magasvérnyomás, mind az érelmeszesedés és a cukorbetegség is okozhat. A beteg által észlelt tünetek attól függnek, hogy az érbetegség vénákon vagy artériákon keletkezik, illetve, hogy mekkora területen lép fel. A nagyobb erek elzáródása súlyos látászavart, látásvesztést okozhat az érintett szemen; mellékágak betegsége különböző mértékű látótérkieséssel jár. Legsúlyosabb forma a retina centrális artériájának elzáródása, amikor az érintett szemen hirtelen látásvesztés alakul ki, melyet fájdalom nem kísér. A kórelőzményben szerepelhet rövid ideig tartó, átmeneti látásvesztés az érintett szemen. Artériás elzáródás esetéban azonnal kórházi kezelés szükséges, mert már néhány órás késlekedés is maradandó látásvesztést okozhat.

A szemfenéki érbetegségek kezelése - a heveny artériás elzáródás kivételével - elsősorban belgyógyászati. Szemorvos a betegség lefolyását nyomonköveti, szükség esetén a későbbiekben végez beavatkozást (pl. lézer-kezelés).

Időskori makula degeneráció (sárgafolt elfajulása):

Az 50 évesnél idősebbeket érintő betegség lényege az éleslátás helyének macula lutea (sárgafolt) korral előrehaladó elfajulása. Kezelés nélkül a betegek fokozatosan elvesztik éleslátásukat, olvasóképességüket, de mivel a betegség a látóhártyának csak ezt a területét érinti, ezért a széli, periferiás látás a végstádiumban is megmarad. Kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői az életkor és a dohányzás. A dohányzás a betegség kialakulásának kockázatát többszörösre növeli. Egyéb kockázati tényezők a magasvérnyomás, elhízás, keringési betegségek, UV fény hatása, genetikai háttér; a betegség pontos oka azonban nem ismert.

Két formája van: a száraz és nedves típusú forma.

A betgek 85-90%-t érinti a száraz forma (ebben a típusban a sorvadt ideghártyában kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel, Lassú lefolyású, évtizedek is eltelhetnek az olvasóképesség elvesztéséig), ezekből 10-15%-ban átmegy az ún. nedves formába, melyben az érhártya felől kóros érképződés indul meg az éleslátás helye alá, az erekből vér és folyadék lép ki az ideghártya rétegei közé az érzékelő sejtek pusztulását okozva.

A betegség szűrése látásélesség vizsgálatnál, és szemfenék vizsgálat alkalmával történik.

Ideghártya leválás (ablatio retinae):

Nem gyakori kórkép sürgős műtéti beavatkozást igényel, beavatkozás nélkül a látás elvesztéséhez vezet. A beteg villanásokat, mozgó homályokat észlelhet; látótér kiesés, függönyszerű homály, látásromlás alakul ki. Oka az ideghártya szakadása, sérülése. Friss és kiss szakadásnál, lézer kezeléssel gyógyítható.

A nagyfokú rövidlátás hajlamosító tényező, de okozhatja sérülés, és egyéb szembetegségek szövődménye.